A Ság-hegy környéke

Ság-hegy

[Ság-hegy] – A Vasárnapi Újság 1854-es évfolyamában jelent meg az alábbi legenda: 

“A mi e hegy tetején járdalónak legszembeötlőbben feltünik: az egy korhadt, fal-rom, melly a hegy ormán körbe vonul, téglából épült és emberi kézmü. Erről immár a nép szájában az a monda van elterjedve, hogy oda Vak Béla (uralk. 1131–1141.) akart régenten mulatókastélyt épittetni; melly nagyszerü munkához egész Magyarhonban, ügyes kőmiveseket nem találván, német külföldről hivott be egy hires épitő mestert és legényeket, fényes jutalomnak és itt megtelepülésnek igérete mellett. A király azonban, a münek elkezdetése után hamar, Fehérvárról ide személyes látogatást tevén, és a feljárást szerfölött bajosnak találván, szándékét megváltoztatta és a tovább épitést betiltotta. De a meszsze földről ide fárasztott kőmivesek, most a királytól mind azt a jutalmat követelték, mellyet a várnak teljes bevégezésekor nyerendők lettek volna. Kérésök királyi bőkezüséggel megadatott; a Ság hegy aljának nyugati térsége egymérföldnyi távolságra örök birásul nekik ajándékoztatván; erről kiadott nemesi donationalis oklevél mellett. A kőmivesek voltak: egy főnök, csak Meister néven, és három legény, Lüke, Michel és Gaun, – mind a kik a nyert birtokon ugy osztoztak, hogy az azon épitendő uj falu neveztessék a főnökről Meisterdorf-nak; a legények pedig aránylagos birtokot kapjanak mind külső mind belső telekből. E falu ős-alapitóinak maradéki elmagyarosodván, a neveket is magyarra idomitották. A helységnek és a főbirtokosnak neve lett Mesteri, – más analog falunevek szerint, minők például Simonyi, Marczali, Páli, stb. A legények neveiből alakultak: Löke, Mihe és Kun nevek s nemes családok, – maig élők és vigyázók; az első kettő helyben Mesteriben, a másikak szomszéd falukra elszakadva. Ők, e kalandos származásukkal igen nagyra vannak; de donationális levelök (mint állitják), a leány ágra elszaporodás utján kezökből kicsempésztetett, és ma már nem tudják, hol tartatik az elrejtve. Későbbi időkben, e faluhoz csak egy dülő-földnyi közeletben épűlt még egy helység, melly hasonlag Mesteri nevet visel, – amattól megkülönböztetés végett Felső Mesteri, most már amaz Alsó-Mesteri czimet nyervén.

Ság hegye tövében keletre egy hasonnevü nagy pórhelység, – vásárai levén, tehát mező-város – is fekszik, magyar lakosokkal, de a kiknek őseleik németek voltak, ma már egészen megmagyarosodva levén. Család-neveik, mellyek ma már magyarul vannak szokásba véve: Udvardi, Király, Molnár, stb. – A régi matriculákban németül találtatnak beirva, igy: Hofer, Kőnig stb. Sok család-név viszont maiglan régi német, noha e nyelv az egész lakosság között már most végképen kihalt. Ollyanok például Bider, Herman, Svendor, Hanzsiér, Salliér stb. Ugyan Ság néven van helység Sopron, Veszprém és Honth megyékben, sőt Honth-ban, egy folyócska is visel Ság czimet, melly az Ipolyba ömlik. A Ság névszó tehát német vagy magyar nyelven ollyasmint jelenthet, a mi hegyre, folyamra és helységre egyaránt alkalmazható. De hogy mit jelent tulajdonképen, azt nem tudja sem népem, sem lelki-atyjok.”

 

A nyitó fotó forrása: sag-hegy.hu

Print Friendly, PDF & Email