Pislog, mint a rimóci nyúl

Nyúl

[Rimóc] Rimóc Nógrád megyében található, a világ első határon átnyúló UNESCO Globális Geoparkjának egyik települése, amely népviseletéről és hagyományairól ismert – a 19. századtól pedig a “Pislog, mint a rimóci nyúl” mondásról is, amelyhez a következő mese kapcsolódik (forrása a rimoc.hu oldal).  Pár száz évvel ezelőtt az egyik télen hatalmas…

olvasson tovább

Leánykő

Leánykő

[Leánykő, Mecsek] – A Kisvaszar és Ág községek között folyó határpatak, a Kösz­vényes vizének Magyaregregy határán való befolyásánál van a mintegy 5 m hosszú, 2.5 m széles és 5 m magas két egymáson fekvő szikla, amely a közepén hosszában ketté vált. A kőhöz a következő monda fűződik: Egy gazdag magyaregregyi…

olvasson tovább

Miért kénes a harkányi fürdő vize?

Harkány

[Harkány] – A helyi legendák szerint élt a Harsány hegy tövében egy szegény öreg asszony, kinek gyö­nyörűszép leányába beleszeretett az ördög és feleségül kérte. Az anya természetesen nem örült az ajánlatnak, színleg mégis beleegyezett, csupán azt kötötte ki feltételül, hogy az ördög napnyugtá­tól az első kakasszóig szántsa fel a hegy…

olvasson tovább

A Zsongorkő legendája

Jakab-hegy

[Zsongorkő, Mecsek] – A Nyugat-Mecsek egyik legszebb része a különleges sziklaképződményeiről és pálos kolostorromjáról híres Jakabhegy, amelynek a déli lejtőjén levő lapos szirt a Zson­gorkő.  Ennek elnevezéséről a következő legendát jegyezték fel:  A török világban Szentkúton lakott egy erdőőr csodaszép leányá­val, akinek jegyese egy Zsongor nevű erdőőr volt. Egy alkalommal…

olvasson tovább

Hermann kútja (Kőszeg környéke)

Kőszegi vár

[Kőszeg] – A Vasárnapi Újság 1854. évfolyamában jelent meg az alábbi legenda:  Hermann kutja. A kőszegi hegyek kies virányölében forrás. Szolimán hadjárata alatt, a török világból kapta nevét. Az időben kőszegi várparancsnok Jurisits volt, sok csapást kapott a töröktől, de a várat fel nem adá. Egy gonosz volt a várban,…

olvasson tovább

A Ság-hegy környéke

Ság-hegy

[Ság-hegy] – A Vasárnapi Újság 1854-es évfolyamában jelent meg az alábbi legenda:  “A mi e hegy tetején járdalónak legszembeötlőbben feltünik: az egy korhadt, fal-rom, melly a hegy ormán körbe vonul, téglából épült és emberi kézmü. Erről immár a nép szájában az a monda van elterjedve, hogy oda Vak Béla (uralk….

olvasson tovább

A Tisza eredete

A Tisza Tokajnál

[Tisza] – A Vasárnapi Újság 1854. évfolyamában jelent meg a Tisza eredetéről az alábbi legenda:  Tisza, folyó s pedig a négy főfolyó egyike hazánkban. Nevezetessé teszi a gőzhajózás is, 1846-ik május 23-án Csongrádnál jelent meg az első Károly nevű gőzös rajta. Eredete egy az Izza folyammal, mindketten Marmarosszigetet keresztül follyák,…

olvasson tovább

A megkövesedett fa és a cápafogak

Metszet a 19. századból a tarnóci megkövesedett fáról (Forrás: osmaradvanyok.hu)

[Ipolytarnóc] Hol volt, hol nem volt… de mit is mondok,hiszen még ma is látható Ipolytarnócon az az óriási megkövesedett fa, amelyről a mesém szól. A tarnóci óriási megkövesedett fa közel 20 millió éves, amelyre az évmilliók során puha vulkáni talaj rakódott, majd valamikor az 1700-as évek vége felé kezdte kibontani…

olvasson tovább

A tolvaj juhász

[Füzér, Zemplén] – Füzér várában történt az eset, V. István királyunk idejében. Történt ugyanis, hogy hét juhász ment hazafelé a várásból. Amikor rájuk esteledett, lefeküdtek, elaludtak. Igen ám, azonban amikor reggel felébredtek, az egyiknek eltűnt az aranypénzekkel teli pénzes zacskója. Felmentek hát a királyhoz Füzér várába, hogy tegyen igazságot. A…

olvasson tovább

Hogyan védte meg Szűz Mária magát a puskagolyótól

[Szeged] – Rákóczi már a szabadságharc elején be akarta venni a szegedi várat, amely az osztrákok legfőbb délvidéki erődje volt. Amikor kurucaival Szegedre érkezett azonnal elfoglalták a polgárok lakta városrészeket, tüzérség híján azonban a várat nem sikerült bevenni. Maga az alsóvárosi templom előtt történt incidens, amiről szó lesz, nem kötődik…

olvasson tovább