Pislog, mint a rimóci nyúl

Nyúl

[Rimóc] Rimóc Nógrád megyében található, a világ első határon átnyúló UNESCO Globális Geoparkjának egyik települése, amely népviseletéről és hagyományairól ismert – a 19. századtól pedig a “Pislog, mint a rimóci nyúl” mondásról is, amelyhez a következő mese kapcsolódik (forrása a rimoc.hu oldal).  Pár száz évvel ezelőtt az egyik télen hatalmas…

olvasson tovább

Miért kénes a harkányi fürdő vize?

Harkány

[Harkány] – A helyi legendák szerint élt a Harsány hegy tövében egy szegény öreg asszony, kinek gyö­nyörűszép leányába beleszeretett az ördög és feleségül kérte. Az anya természetesen nem örült az ajánlatnak, színleg mégis beleegyezett, csupán azt kötötte ki feltételül, hogy az ördög napnyugtá­tól az első kakasszóig szántsa fel a hegy…

olvasson tovább

Hermann kútja (Kőszeg környéke)

Kőszegi vár

[Kőszeg] – A Vasárnapi Újság 1854. évfolyamában jelent meg az alábbi legenda:  Hermann kutja. A kőszegi hegyek kies virányölében forrás. Szolimán hadjárata alatt, a török világból kapta nevét. Az időben kőszegi várparancsnok Jurisits volt, sok csapást kapott a töröktől, de a várat fel nem adá. Egy gonosz volt a várban,…

olvasson tovább

A Ság-hegy környéke

Ság-hegy

[Ság-hegy] – A Vasárnapi Újság 1854-es évfolyamában jelent meg az alábbi legenda:  “A mi e hegy tetején járdalónak legszembeötlőbben feltünik: az egy korhadt, fal-rom, melly a hegy ormán körbe vonul, téglából épült és emberi kézmü. Erről immár a nép szájában az a monda van elterjedve, hogy oda Vak Béla (uralk….

olvasson tovább

A megkövesedett fa és a cápafogak

Metszet a 19. századból a tarnóci megkövesedett fáról (Forrás: osmaradvanyok.hu)

[Ipolytarnóc] Hol volt, hol nem volt… de mit is mondok,hiszen még ma is látható Ipolytarnócon az az óriási megkövesedett fa, amelyről a mesém szól. A tarnóci óriási megkövesedett fa közel 20 millió éves, amelyre az évmilliók során puha vulkáni talaj rakódott, majd valamikor az 1700-as évek vége felé kezdte kibontani…

olvasson tovább

A tolvaj juhász

[Füzér, Zemplén] – Füzér várában történt az eset, V. István királyunk idejében. Történt ugyanis, hogy hét juhász ment hazafelé a várásból. Amikor rájuk esteledett, lefeküdtek, elaludtak. Igen ám, azonban amikor reggel felébredtek, az egyiknek eltűnt az aranypénzekkel teli pénzes zacskója. Felmentek hát a királyhoz Füzér várába, hogy tegyen igazságot. A…

olvasson tovább

Mélóta

[Milota] – Az Etelközből megindult magyarok útjukba ejtették Halocsot, melynek ura gazdagon megvendégelte őket. Kezesül, Tuszol leányát Mélótát is a magyarokra bízta, akinek jegyese Borzsova várának ura, Zengor volt. Őseink a Kárpátokon átjutva a kezeseket visszaküldték, de időközben Álmos unokája, Béla halálosan beleszeretett Mélótába. A visszatért leányt Zengor nőül vette…

olvasson tovább

Sárkánymese

[Mérk, Vállaj, Csanálos] – Valamikor nagyon régen Báthori Gábor seregével a török ellen vonult, vonulásukat azonban egy félelmetes sárkány próbálta megakadályozni. Báthori Gábortól megkérdezték: – Ki mérsz e állni ellene? – Mérek – felelte Báthori. Ahol ez a szó elhangzott, azon a helyen később egy falu keletkezett, neve a merek…

olvasson tovább

Le a kalapokkal

[Tarcal, Tokaji Borvidék] – Rákóczi idejében a tokaji várat a labancok, a szerencsit a kurucok tartották megszállás alatt, Tarcal népét pedig ketten kétfelől szorongatták. A labancok különös gonddal ügyeltek a tarcali szüretre és több alaklommal kifosztották a szüretelőket. A tarcali vásár sem eshetett meg a labancok dézsmálás nélkül. Történt egyszer,…

olvasson tovább

Honnan eredeztethető Tarcal neve?

Tokaj hegye a Taktaközből

[Tarcal, Tokaji Borvidék] – A monda szerint Árpád vezért is lenyűgözte ez páratlanul szép provincia. Amikor a nagy vezér hadaival átkelt a Vereckei-szoroson, és mai hazánk felé igyekezett, a leghosszabb pihenőt Hegyalján tartotta. Ittléte alatt két hűséges vitéze, Tar és Turzul kíséretében fellovagolt a Tarcal fölött magasodó hegyre. Ahogy körbenézett,…

olvasson tovább