Leánykő

Leánykő

[Leánykő, Mecsek] – A Kisvaszar és Ág községek között folyó határpatak, a Kösz­vényes vizének Magyaregregy határán való befolyásánál van a mintegy 5 m hosszú, 2.5 m széles és 5 m magas két egymáson fekvő szikla, amely a közepén hosszában ketté vált. A kőhöz a következő monda fűződik: Egy gazdag magyaregregyi…

olvasson tovább

Miért kénes a harkányi fürdő vize?

Harkány

[Harkány] – A helyi legendák szerint élt a Harsány hegy tövében egy szegény öreg asszony, kinek gyö­nyörűszép leányába beleszeretett az ördög és feleségül kérte. Az anya természetesen nem örült az ajánlatnak, színleg mégis beleegyezett, csupán azt kötötte ki feltételül, hogy az ördög napnyugtá­tól az első kakasszóig szántsa fel a hegy…

olvasson tovább

A Zsongorkő legendája

Jakab-hegy

[Zsongorkő, Mecsek] – A Nyugat-Mecsek egyik legszebb része a különleges sziklaképződményeiről és pálos kolostorromjáról híres Jakabhegy, amelynek a déli lejtőjén levő lapos szirt a Zson­gorkő.  Ennek elnevezéséről a következő legendát jegyezték fel:  A török világban Szentkúton lakott egy erdőőr csodaszép leányá­val, akinek jegyese egy Zsongor nevű erdőőr volt. Egy alkalommal…

olvasson tovább

Hermann kútja (Kőszeg környéke)

Kőszegi vár

[Kőszeg] – A Vasárnapi Újság 1854. évfolyamában jelent meg az alábbi legenda:  Hermann kutja. A kőszegi hegyek kies virányölében forrás. Szolimán hadjárata alatt, a török világból kapta nevét. Az időben kőszegi várparancsnok Jurisits volt, sok csapást kapott a töröktől, de a várat fel nem adá. Egy gonosz volt a várban,…

olvasson tovább

A Ság-hegy környéke

Ság-hegy

[Ság-hegy] – A Vasárnapi Újság 1854-es évfolyamában jelent meg az alábbi legenda:  “A mi e hegy tetején járdalónak legszembeötlőbben feltünik: az egy korhadt, fal-rom, melly a hegy ormán körbe vonul, téglából épült és emberi kézmü. Erről immár a nép szájában az a monda van elterjedve, hogy oda Vak Béla (uralk….

olvasson tovább