Mesék Magyarországról

A Ság-hegy környéke

Ság-hegy

[Ság-hegy] – A Vasárnapi Újság 1854-es évfolyamában jelent meg az alábbi legenda:  “A mi e hegy tetején járdalónak legszembeötlőbben feltünik: az egy korhadt, fal-rom, melly a hegy ormán körbe vonul, téglából épült és emberi kézmü. Erről immár a nép szájában az a monda van elterjedve, hogy oda Vak Béla (uralk….

olvasson tovább

A Tisza eredete

A Tisza Tokajnál

[Tisza] – A Vasárnapi Újság 1854. évfolyamában jelent meg a Tisza eredetéről az alábbi legenda:  Tisza, folyó s pedig a négy főfolyó egyike hazánkban. Nevezetessé teszi a gőzhajózás is, 1846-ik május 23-án Csongrádnál jelent meg az első Károly nevű gőzös rajta. Eredete egy az Izza folyammal, mindketten Marmarosszigetet keresztül follyák,…

olvasson tovább

A megkövesedett fa és a cápafogak

Metszet a 19. századból a tarnóci megkövesedett fáról (Forrás: osmaradvanyok.hu)

[Ipolytarnóc] Hol volt, hol nem volt… de mit is mondok,hiszen még ma is látható Ipolytarnócon az az óriási megkövesedett fa, amelyről a mesém szól. A tarnóci óriási megkövesedett fa közel 20 millió éves, amelyre az évmilliók során puha vulkáni talaj rakódott, majd valamikor az 1700-as évek vége felé kezdte kibontani…

olvasson tovább

A tolvaj juhász

[Füzér, Zemplén] – Füzér várában történt az eset, V. István királyunk idejében. Történt ugyanis, hogy hét juhász ment hazafelé a várásból. Amikor rájuk esteledett, lefeküdtek, elaludtak. Igen ám, azonban amikor reggel felébredtek, az egyiknek eltűnt az aranypénzekkel teli pénzes zacskója. Felmentek hát a királyhoz Füzér várába, hogy tegyen igazságot. A…

olvasson tovább

Az ipolytarnóci ősállatok nyomában

Ipolytarnóc, a palóc Pompei

[Ipolytarnóc] – Sokmillió éves időutazásra hívunk – életed egyik legizgalmasabb kalandjára, amelynek helyszíne a Nógrád megyei Ipolytarnóc. 23 millió éves cápafogak, 17 millió éves megkövesedett lábnyomok és fák várják azokat, akik ellátogatnak Ipolytarnócra – és egy különleges lehetőség arra, hogy átéld az időutazás élményét és haza tudd vinni magaddal az…

olvasson tovább

Hogyan védte meg Szűz Mária magát a puskagolyótól

[Szeged] – Rákóczi már a szabadságharc elején be akarta venni a szegedi várat, amely az osztrákok legfőbb délvidéki erődje volt. Amikor kurucaival Szegedre érkezett azonnal elfoglalták a polgárok lakta városrészeket, tüzérség híján azonban a várat nem sikerült bevenni. Maga az alsóvárosi templom előtt történt incidens, amiről szó lesz, nem kötődik…

olvasson tovább

A boszorkánysziget

Boszorkányégetés

[Szeged] – A Boszorkánysziget a Tisza partján elterülő 50-200 méter széles erdő csík, mely nagyjából 2 km hosszan követi a Tiszát a szegedi oldalon, a városközponthoz közel. A legenda szerint a nevét onnan kapta, hogy boszorkányokat kínoztak a Tiszában és vetettek máglyára ezen a helyen. Az egész 1728 nyarán kezdődött……

olvasson tovább

Mélóta

[Milota] – Az Etelközből megindult magyarok útjukba ejtették Halocsot, melynek ura gazdagon megvendégelte őket. Kezesül, Tuszol leányát Mélótát is a magyarokra bízta, akinek jegyese Borzsova várának ura, Zengor volt. Őseink a Kárpátokon átjutva a kezeseket visszaküldték, de időközben Álmos unokája, Béla halálosan beleszeretett Mélótába. A visszatért leányt Zengor nőül vette…

olvasson tovább

Sárkánymese

[Mérk, Vállaj, Csanálos] – Valamikor nagyon régen Báthori Gábor seregével a török ellen vonult, vonulásukat azonban egy félelmetes sárkány próbálta megakadályozni. Báthori Gábortól megkérdezték: – Ki mérsz e állni ellene? – Mérek – felelte Báthori. Ahol ez a szó elhangzott, azon a helyen később egy falu keletkezett, neve a merek…

olvasson tovább

A Líciumfa legendája

[Debrecen] – A Nagytemplom szomszédságában a Múzeum utca sarkán található az egyháztörténeti jelentőségű Líciumfa, egy fává nőtt ördögcérnabokor. A fa közel 200 éves. A legenda szerint mikor a nagyváradi püspök elküldte Debrecenbe Ambrosius kanonokot, hogy térítse vissza a Tiszántúlra elkerült reformáció híveit, Bálint pappal nem tudott szót érteni. A Líciumfa helyén…

olvasson tovább